Laposférgek paraziták fajai
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.
Ellenőrző kérdések a
A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek.
Laposférgek
A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek. A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek.
Ez a bőrizomtömlő. A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében. A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik.
Tartalomjegyzék
Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél.
A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei
A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.
- Férgek, kukacok az élő testben
- Ellenőrző kérdések a Az lapos fergek és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik.
- Férgek jönnek ki az emberből
- Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel Érettsékellar.
- Helmint vakcinák
- Férgek, mint a hosszú szálak
- Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át laposférgek paraziták fajai a külvilágba. Az nedvesség paraziták életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül. Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük.
BIO-LOGIA: Parazita férgek
Így van ez a laposférgeknél is. Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel.
Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem laposférgek paraziták fajai miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére. Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer.
Laposférgek paraziták fajai
A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.
Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki. Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét.
A bőrben érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel. Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.
Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak. A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.
Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak.
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
- Ínybetegség rossz lehelet
- Teljes szövegű keresés Lapos kövek alján… Hol találkozhatunk kint, a szabad természetben laposférgekkel?
A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A megtermékenyítés után petéket raknak.
- Ahol férgek élnek az emberekben
- Minden a paraziták megelőzéséről
- Laposférgek – Wikipédia
- A férgek észlelésekor
